Mozgásszervi betegségek kezelése
A mozgatórendszer veleszületett és szerzett rendszerbetegségeit, deformitásait, és funkciózavarait az ortopédiában konzervatív vagy műtéti úton kezelik. A kezelések célja minden esetben a mozgásfunkció javítása, helyreállítása.
Ortopédiai műtétek előtt fontos a betegek lelki, - fizikai felkészítése a műtétre. Megfelelő mozgásterápiával - az ízületek, izmok előkészítése a korrekcióra a korrigált helyzet megtartásához szükséges ízületi mozgáspálya és izomerő elérése, a korrigált helyzet koordinálása az egész test mozgásába, - elősegítjük a műtét sikerét. Műtét után a szövődmények megelőzése mellett tovább erősítjük a gyengült izmokat és javítjuk a mozgásfunkciókat.
Konzervatív kezelés esetén feladatunk az ízületi mozgáspályák növelése, esetleg megtartása, a zsugorodott izmok, kötőszöveti képletek nyújtása, és a gyengült izmok célzott erősítése korrigált helyzetben, továbbá a megfelelő gyógyászati segédeszközök kiválasztása, használatának megtanítása.
A legtöbb neurológiai megbetegedés több idegrendszeri struktúrát érint. A mozgások összerendezésének zavarával járó kórképek esetén a zavart működési rendszert adekvát ingerekkel igyekszünk helyes működésre késztetni. A fizioterápia – gyógytorna segíthet az izomgyengeség, izomspaszticitás, rigiditás, koordinációs zavar, valamint a fájdalom és érzészavar csökkentésében.
A reumatikus ízületek, és gerinc kezelése nagy kihívást jelentenek a gyógytornászok számára. Megfelelő orvosi kezelés (fájdalom csillapítás, gyulladás csökkentés) után fontos a gyógytornász és a beteg szoros együtt működése a javulás érdekében. Megfelelő ízületvédelem mellett végzett egyénre szabott mozgásprogrammal biztosítjuk a funkciók megőrzését, megakadályozzuk a deformitások kialakulását.
Az osteoporosis – csontritkulás incidenciája (előfordulása) megnőtt az utóbbi években. Megelőzése és kezelése a gyógytornászokra is nagy feladatot ró. A csonttömeg megőrzése, a rendszeres fizikai aktivitás a leghatásosabb eszköze a megelőzésnek. A gerinc, a csípőízület és végtagok megfelelő speciális gyakorlatai megelőzhetik az osteoporosis talaján létrejövő töréseket (combnyaktörés, csigolyatörések). A már kialakult csontritkulásos betegeknél nagy figyelmet fordítunk az esés megelőzésre!